A bőséges, jó minőségű agyag lehetővé tette az ókori fazekasmesterség korai kibontakozását.
Az összességükben kedvezőtlen természeti adottságok arra késztették az itt élőket, hogy úgymond "több lábon állással" teremtsék meg megélhetésük feltételit, Az agyagos talaj gyenge termőképességű. Csupán a földművelés, állattartás, erdőművelés nem biztosított kellő anyagi hátteret a megélhetéshez.
A mélyebb rétegekben nagy mennyiségben, kiváló tulajdonságokkal bíró agyag felhasználása jelentette a fazekasmesterség kialakulásának alapjait. A kezdeti időkben -mint a mezőgazdaságban is az önellátás biztosítása volt a cél: konyhai edények, tároló edények készültek agyagból.
A helyi piac telítettsége miatt a mesterek arra kényszerültek, hogy termékeikkel Zala, Somogy, Baranya megyékbe menjenek, terményekért cserébe adják el azokat (lovaskocsival 3-4 hétig járták a falvakat).
Az 1953. évben létrejött Háziipari Szövetkezet, majd a Kerámiagyár működése megváltoztatta a fazekasság helyzetét, többségük üzemi dolgozó lett. Tevékenységük elsősorban díszműáru gyártására irányult.
Az utóbbi években a gyár MAT Kerámia néven újból termel és a környék egyik jelentős foglalkoztatójává vált. Fő tevékenységük a cserépkályha-elemek gyártása.



