Héra Zoltán: Ó kalendárium költőknek
Ikrek havában lelket válogass,
Antonius és Caesar ekkor egyszerre lehetsz,
s bár nemükhöz tartozni nincs szerencséd,
egyszerre szólhat
Miriam és Médeia veled.
Az UNESCO 2001-ben felhívást intézett a tagállamokhoz és a civil szervezetekhez, hogy lehetőleg minél többek bevonásával és közreműködésével legyen ünnep A KULTURÁLIS FEJLŐDÉS ÉS SOKSZÍNŰSÉG NAPJA. Ez a nap alkalom arra, hogy jobban megértsük a kulturális sokszínűségben rejlő értékeket, és ebből adódóan könnyebben tudjanak együtt élni a különböző kultúrák.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség
Bethlen Gábor kiváltságlevele a zsidókhoz>>>
(részlet)
Mi, Gábor, (Isten kegyelméből stb. a szent római birodalomnak és Erdélynek fejedelme, Magyarország Részeinek ura, a székelyek grófja, Oppeln s Ratibor hercege stb.) az hagyományra bízzuk stb. Miután országunkban, amelybe a mindenható Isten intése és jóvoltából, valamint a három nemzetiség által lakott Erdély lakóinak egyhangú akaratából és szavazata folytán helyeztettünk, semmit sem kívánunk inkább, mint a háború zivatarjait mindenfelé elcsitítva, alattvalóinkat az áldásos béke jótéteményeiben részesíteni és – egyrészt különös gondoskodásunkból, másrészt hazánk iránt érzett szánalmunkból kifolyólag, amellyel mindenek iránt viseltetünk – ezt a mi, a különféle háborús mozgalmaktól, az idegen népek betöréseitől feldúlt, végigpusztított országunkat különböző népek beköltöztével és azoknak adandó kiváltságokkal helyreállítani, hogy napról napra erősödve, régi erejét visszaszerezze, és a háború és béke diadaljeleivel ékeskedve megközelítse a régi Dáciát (avagy elérje a régi Dácia dicsőségét): tehát, hogy ezen óhajunk teljesüljön és Erdély a különböző népek bevándorlásával is művelődjék, hozzájárulván Méltóságos Sassa Ábrahám konstantinápolyi zsidó orvos-doktor közbenjárása: elrendeljük, hogy jelen kiváltságokat mindazon zsidó nemzetségbeliekkel szemben, akik Erdélyben kegyes engedelmünkkel le akarnak telepedni, a következő feltételek mellett szívesen fogadják, figyelembe vegyék és országunk minden lakosa megtartsa őket.
A magyar szabadságharc tavaszi hadjáratának csúcspontjaként 1849. május 21-én a honvédsereg három hetes ostrom után visszafoglalta Buda várát. Ennek emlékére 1992-től a kormány határozata alapján e napon ünneplik A MAGYAR HONVÉDELEM NAPJÁt.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai>>>
(részlet)
Zenit
Tehát holnap.
Ez lesz az a nap, melyen Attila kardja megüti hegyével az égen a korona csillagképletét.
A rendelet ki lett adva az általános rohamra.
Május 21-ikén éjfélkor áltámadás lesz intézve a bástyák ellen, mely után a csapatok mind visszavonulnak.
[…]
A megelőző nap estéjén Baradlay Ödön meglátogatta öccsét, Richárdot. Az akkor a Gellérthegy alatti lovassági táborban tanyázott.
A minapi összezördülés óta nem találkoztak. Valami feszültség maradt közöttük. Richárd nagyon örült, midőn bátyját meglátta. “Mégis ő az okosabb. Ő kezdi a kibékülést” – gondolá magában.
Annálfogva a legszívélyesebben igyekezett fogadni a közeledőt.
Ödön olyan volt, mint máskor; se derültebb, se borultabb.
Ezúttal nemzetőri egyenruháját viselte. Ami magyarázatát találhatta abban, hogy a katonák nem szívesen néztek a közöttük őgyelgő polgári öltözetre. Azt tartották, hogy aki ilyenkor kardot nem visel, az mind pipogya ember.
– Holnap reggel tehát döntő ostromra megyünk – monda Ödön Richárdnak.
– Tudom, bátya. Éjfélkor áltámadás, hajnalban ostrom.
– Jól jár az órád? – kérdé Ödön.
– Nem nézegetem én azt – felelt félvállról Richárd –, majd mikor az ágyúszó jelt ád, akkor tudom, hogy kezdődik a tánc.
– Nem jól tudod; az első ágyúszó előtt fél órával meg kell indulni az önkénytes csapatoknak, amik a III-ik hadtestből a nagy köröndöt, s a II-ik hadtestből a várkertet fogják megrohanni. Azért nagyon jó lesz, ha az órádat az enyimhez igazítod, ami a főparancsnokság órája szerint jár.
– Hát jól van, öreg. Azt is megteszem.
Arany János: Nemzetőr–dal
(részlet)
Süvegemen nemzetiszín rózsa,
Ajakamon édes babám csókja;
Ne félj, babám, nem megyek világra:
Nemzetemnek vagyok katonája.
Nem kerestek engemet kötéllel;
Zászló alá magam csaptam én fel:
Szülőanyám, te szép Magyarország,
Hogyne lennék holtig igaz hozzád!
Nem is adtam a lelkemet bérbe;
Négy garajcár úgyse sokat érne;
Van nekem még öt-hat garajcárom…
Azt is, ha kell, hazámnak ajánlom.
Vajda János: Önkéntes dala
(részlet)
Isten hozzád apám, anyám, kedvesem;
A hazáé a legelső szerelem,
A szabadság harcaiba elmegyek,
S vissza csak a győzelem hoz engemet!
Emelkedik a szabadság zászlója,
Ki ne menne, ki ne menne alája?
Héj, leéltük a keserves időket,
Mikor érte meghalni sem lehetett!
Keljetek föl régi sírok lelkei,
Elrabolt szabadságunknak hősei!
Nézzetek ránk, s vígasztalva légyetek,
Nem hiába folyt el a ti véretek!
RAKUSZ GYULA, (Máriahuta, 1896. máj. 21. – Budapest, 1932. jan. 3.): geológus, Magyarország részletes földtani feltérképezésének egyik kezdeményezője, a Villányi- hegység monográfiájának elkészítője.
Egyetemi tanulmányait a budapesti tudományegyetemen végezte. 1921-ben a műegyetem ásvány-és földtani tanszékén lett tanársegéd. 1923-ban bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1928-tól korai haláliig a Földtani Intézet geológusa. Munkássága sokirányú; jelentős tudományos eredményeket ért el a hazai karbonfaunák feldolgozásával.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK
Zelenka Tibor: Geológia>>>
(részlet)
Az ország részletes földtani felvétele a hazai nyersanyagbázis megismerésére (1946–1989)
A II. világháború után jelentősen változott a földtan állami megítélése. Az állami központosítás és a szocialista rendszer nyersanyaghiánya minden addigi mértéket meghaladó földtani kutatást igényelt. Ehhez létrehozták a budapesti tudományegyetemen az önálló kutató geológusi szakot, illetve a Sopron-miskolci egyetemen a mérnökgeológusi szakképzést. 1949-től az állami földtani munkákat először önálló minisztériumi főosztály, 1953-tól az Országos Földtani Főigazgatóság, 1964-től ennek jogutódja, a Központi Földtani Hivatal irányította. A kutatásokat kezdetben a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) és az egyetemek látták el, majd 1950-től fokozatosan létrejöttek az önálló iparági földtani szolgálatok. E munkák keretében a MÁFI elsősorban a földtani térképezést és a szerkezetkutatást végezte, míg az iparágak (kőolaj-, bauxit-, urán-, fekete- és színesfémérc-, ásványbányászat, építő- és díszítőkő-, kavics- és agyagipar) elsősorban mélyfúrási és bányászati módszerekkel kutattak. A mérnökgeológiai vizsgálatokat önálló vállalatok, tervezőirodák és a műszaki egyetemek (Budapest, Miskolc) végezték. 1969-től a MÁFI területi szolgálatai az ország vidéki régóinak földtani feladatait látták el.
A MÁFI elkezdte a harmadik generációs földtani térképezést, először az ország hegyvidéki, majd azt követően a síkvidéki területeken. E felvételek eredményeit a hegységmonográfiák foglalták össze: Rakusz Gyula–Strausz László: A Villányi-hegység földtana (1953); Szőts Endre: Magyarország eocén (paleogén) képződményei (1956); Jantsky Béla: A Velencei-hegység földtana (1957), A mecseki gránitosodott kristályos alaphegység földtana (1979); Fülöp József: A Gerecse-hegység kréta-időszaki képződményei (1958); A Bakony-hegységi alsókréta (1964); Véghné Neubrandt Erzsébet: A Gerecsehegység felsőtriász képződményeinek üledékföldtani vizsgálata (1960); Hámor Géza: A kelet-mecseki miocén (1970), A Nógrád-Cserháti kutatási terület földtani viszonyai; Székyné Fux Vilma: Telkibánya ércesedése és kárpáti kapcsolatai (1970); Varga Gyula: A Mátra hegység földtana (1975); Kassai Miklós: A Villányi-hegység északi előterének perm képződményei (1976); Nagy Elemér–Nagy István: A Villányi-hegység triász képződményei (1976); Gyarmati Pál: A Tokaji-hegység intermedier vulkanizmusa (1977); Jámbor Áron: A Dunántúli-középhegység pannóniai képződményei (1980); Korpás László: A Dunántúli-középhegység oligocén–alsó-miocén képződményei (1981); Haas János: Sümeg és környékének földtani felépítése (1984); Rónai András: Az Alföld negyedidőszaki földtana (1985). Nemzetközileg elismert Bárdossy György és társai angolul publikált, lateritbauxitról szóló műve (1990), valamint Grasselly Gyula és társa háromkötetes, mangánmonográfiája (1980).
Forrás: Kollega Tarsoly István (főszerk.): Magyarország a XX. században, IV. kötet – Magyar Elektronikus Könyvtár
Jelentős gyógyszerkémiai eljárások és mérési módszerek alkotója, WINKLER LAJOS (Arad, 1863. máj. 21. – Budapest, 1939. ápr. 14.) a budapesti tudományegyetemen szerzett gyógyszerészi oklevelet és egy ideig Than Károllyal dolgozott együtt. Mestere halála után ő lett az I. számú Kémiai Intézet vezetője. Tudományos munkásságát a hagyományos analitikai kémia területén fejtette ki, új elemzési módszerek kidolgozásával. Elsősorban precíziós gravimetriával, gázanalízissel, víz- és gyógyszervizsgálatokkal foglalkozott. Hírnevét az 1888-ban A vízben feloldott oxigén meghatározása című doktori értekezésében leírt módszere alapozta meg; ez Winkler-féle jodometriás meghatározás néven világszerte elterjedt és manapság is használatos. Winkler további kutatásai során összefüggést állapított meg a gázok oldhatósága és belső súrlódása között. A gravimetriában új alapokra fektette a súlyanalitikai mérőmódszereket. Legfontosabb saját eljárásait az Ausgewahlte Untersuchungsverfahren für das chemische Laboratorium (Stuttgart, 1931, 1936) című kétkötetes munkájában foglalta össze.
Winkler Lajosnak jelentős érdemei vannak a gyógyszerészképzésben; hallgatói számára több fontos jegyzetet, feladatgyűjteményt állított össze.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988)
A magyar népi építészet jelentős szakértője, PADÁNYI-GULYÁS Jenő (Técső, 1900. máj. 21. – Billings, Montana, USA, 1982. nov. 8.) a budapesti műegyetemen szerzett építészmérnöki oklevelet. Tervezői gyakorlata mellett egész élete során foglalkozott írással, folyóirat szerkesztéssel. Több fontos műve jelent meg a magyar népi építészetről: A Fertő vidék népének építészete (1937), Magyar falusi építészet (1939), A népépítészet jelentősége (1942). Magyarországon számos magánlakóház mellett az angyalföldi református templom, a Lónyay utcai református gimnázium (Tóth Imrével), a Hunnia Filmstúdió és a kelenföldi autóbuszgarázs tervezése fűződik a nevéhez. 1945-ben az Egyesült Államokba emigrált; itt szintén sokat publikált tervezői gyakorlata mellett. 1958-ban létrehozta a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségét, melynek első elnöke lett. 1963-ban megalapította a Studies for a New Central Europe című folyóiratot.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000, Magyar Életrajzi Lexikon)
A Bauhaus kiemelkedő képviselője, Breuer Marcell (Pécs, 1902. máj. 21. – New York, 1981. júl. 1.) iskoláit Pécsett végezte, először szobrásznak készült. Rövid ideig Bécsben tanult, majd Weimarba ment, a Bauhaus megalakulásának helyszínére. Már korai terveivel feltűnést keltett; az ő nevéhez fűződik az első csővázas szék megalkotása 1926-ban. Formatervezéssel, grafikával és építészettel is foglalkozott. A tömeggyártást és a művészi igényességet, korszerűséget szerette volna egyesíteni. Mesterével, Gropius-szal 1928-ban Berlinbe költöztek, és 1931-ig együtt dolgoztak. Breuer 1934-ben jött haza Magyarországra, de a mérnöki kamara nem vette fel tagjai sorába, a Bauhaus-iskola elvégzését nem tartották az építészmérnöki oklevéllel egyenértékűnek. Ezért Breuer ismét távozásra kényszerült, néhány évig Londonban, majd New Yorkban élt és a világ számos helyén vállalt tervezői munkát. Épületei sikert arattak, befutott építész lett, egyre jelentősebb megbízásokat kapott. Leghíresebb művei: a párizsi UNESCO székház, az IBM franciaországi kutatóközpontja, a New York-i Whitney Museum és a franciaországi Bayonne-hoz tartozó, 15 000 lakosnak otthont adó „bolygó város” terve. Breuert századunk azon 13 építésze között tartják számon, akiknek munkája a legtöbbel járult hozzá korunk építészetének kialakulásához.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)
Rév Ilona: A széktől a székesegyházig>>>
(tanulmány)
A magyar fémkohászat egyik úttörője, Faller Károly (Selmecbánya, 1857. máj. 21. – Budapest, 1913. máj. 30.) mérnök dinasztia sarja volt. A híres selmeci akadémián fémkohászati szakon tett államvizsgát. 1882-től a selmecbányai ezüstkohónál dolgozik, de ezzel egyidőben a leendő mérnököket is oktatja. Tanulmányútjai során szinte egész Európa fémkohászati üzemeivel megismerkedik. Négykötetes fémkohászati kézikönyve az első magyar nyelven megjelent ilyen jellegű mű volt, amely fél évszázadon át ennek a szakterületnek tan- és szakkönyveként szolgált. A fenti alapművön túlmenően további 14 fontos közleménye jelent meg, közöttük olyan nagy jelentőségű, úttörő művek, mint a színesfémek metallográfiájával foglalkozó vagy az alumínium jelentőségét elsőként felvető tanulmány. Faller nagyon jelentős tanáregyéniség is volt; az elméleti oktatáson kívül súlyt helyezett a rendszeres üzemi gyakorlatokra is.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)
oldal eleje>>>
Ábrányi Emil: Magyar nyelv
Hatalmas szép nyelv,
Magyarnak nyelve!
Maradj örökké
Nagy és virágzó!
Kísérjen áldás,
Amíg világ áll!
S legyen megáldott
Az is, ki téged
Ajkára vesz majd:
Elsőt rebegve,
Végsőt sóhajtva!
A húsvét utáni ötvenedik napon, idén május 19-én ünnepli a keresztény világ a szentlélek eljövetelét, az egyház születésnapját, pünkösd napját.
Pünkösd a karácsony és a húsvét után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe, neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered. Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadó ünnep vagy az első zsenge ünnepe volt, majd a mózesi törvény emléknapja lett, amikor arra emlékeztek, hogy Isten szövetségre lépett népével, Mózes törvényt hirdetett. Nevezték "hetek ünnepének" is (hétszer hét pészah után).
A keresztény egyház születésnapját jelentő pünkösd történéseit megörökítő Újszövetség részletesen leírja, miként szállt le azon a napon a Jézus Krisztus által mennybemenetele előtt megígért szentlélek a tanítványokra. A szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós parancsának teljesítésére, és ők különféle nyelveken kezdtek beszélni. Péter apostol prédikálásának hatására sokan megtértek, belőlük alakult meg az első keresztény gyülekezet, a jeruzsálemi ősegyház.
A püspöki szinódus 305-ben rendelte el a galamb vagy lángnyelvek alakjában ábrázolt szentlélek eljövetelének megünneplését. A katolikus egyházban a II. Vatikáni Zsinat liturgiareformja szerint a pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Bár pünkösdhétfő a zsinati liturgiareform bevezetése óta már nem külön egyházi ünnep, számos országban - 1993 óta Magyarországon is - ünnep.
A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, jó lesz a bortermés. Egyes vidékeken ma is él a pünkösdi királyválasztás szokása: ilyenkor a falu legényei különböző ügyességi próbákon (lóverseny, bikahajsza, bothúzás, rönkhúzás, kakaslövés, kaszálás) mérték össze ügyességüket. A győztes egy évig ingyen ihatott a kocsmában, neki tartoztak engedelmességgel a többiek, és viselhette a pünkösdi koronát. Uralkodásának rövid idejére utal a "pünkösdi királyság" kifejezés. Jellegzetes pünkösdi szokás a pünkösdi király vagy királyné körmenete: a legkisebb lányt pünkösdi rózsával, zöld ágakkal királynőnek öltöztetik, és rózsaszirmot hullatva házról házra járnak köszönteni.
Pünkösd megünneplésének kiemelkedő magyar eseménye a csíksomlyói búcsú, az összmagyarság legjelentősebb vallási és nemzeti ünnepségeinek egyike, amely a rendszerváltozás óta a világ magyarságának rendszeresen ismétlődő tömegrendezvénye is lett. 1567-ben János Zsigmond erdélyi fejedelem a határőr katolikus székelységet fegyverrel akarta az unitárius vallásra áttéríteni, az összegyűlt székelyek azonban Nagyerdőnél győzelmet arattak, megvédték ősi katolikus hitüket. Erre emlékezve minden pünkösd szombatján ünnepi szentmisét és nagy búcsút tartanak, ahová több százezer ember érkezik az egész Kárpát-medencéből és a világ más tájáról is.
Pünkösdi szokások, játékok
A pünkösdi időszaknak is, a többi évköri időszakhoz hasonlóan, jellegzetes gyermekjátékai és népmeséi vannak, amelyek szervesen kapcsolódnak a természeti jelenségekhez.
A népi hagyományok szerint ilyenkor birokra keltek a legények: bikával megküzdve, lovat szőrén megülve, akadályt ugratva vetélkedtek a pünkösdi királyságért. Aki nyert, az lett a legénybíró kerek egy esztendeig.
A leányok Pünkösdi királynét választottak maguk közül, akire szalagokkal és virágokkal ékesített kendőt adtak, fejét koszorúval koronázták, arcát fehér kendővel fedték. Együtt kántálva járták végig a falut, növekedést varázsolván. Pünkösd táján azonban nem csak a kinti látható, hanem a benti lélek is szárba szökken.
A kereszténység Pünkösdvasárnap ünnepli a Szentlélek eljövetelét, aki Jézus mennybemenetelét követően, a félelmükben bezárkozó tanítványokba bátorságot öntött, hogy Jézus tanítását minden néphez elvigyék. A Szentlélek hét ajándéka segíti most életünket, ezek: Bölcsesség, Értelem, Jótanács, Tudomány, Lelki erősség, Jámborság, Istenfélelem.
Pünkösd ételei
Pünkösd ünnepéhez hagyományos ételek is kapcsolódnak: jellemzően a rántott csirke és az idei liba uborkasalátával. Juhtartó gazdáknál szokásos volt a pünkösdi bárányból való ételek készítése: báránysült, báránypaprikás. Egyes helyeken édes tésztákat ettek, hogy sárga legyen a kender.
Pünkösdi jelképek
Pünkösd fő jelképe a pompás pünkösdi rózsa, amit a mosdóvízbe szórtak, hogy egészségesek legyenek. A legények pünkösdi rózsát tettek annak a lánynak az ablakába, akinek udvarolni akartak.
Pünkösd jelképe a fehér galamb is, amit sok helyen, a Szentlélek jelképeként engedtek szabadon a templomokban.
Védő, oltalmazó erőt tulajdonítottak a zöld ágban életre fakadó erőnek is: nyírfaágat, gyümölcságat vagy bodzát tettek pünkösdkor a házakra, és az istállókra, hogy távol tartsák az ártó, gonosz szellemeket.
Pünksödi játékok és mesék (Forrás: M. Komáromi Gyöngyi: Civilizáció és kultúra)
A pünkösdi időszaknak is, a többi évköri időszakhoz hasonlóan, jellegeztes gyermekjátékai és népmeséi vannak, amelyek szervesen kapcsolódnak a természeti jelenségekhez.
- versenyjátékok az udvaron: Adj király katonát, bothúzó verseny, versenyfutás, más erő- és ügyességi játékok, ...
vonulós játékok: Búzavirág koszorú, Ess eső ess, Bújj, bújj zöld ág, Elhozta az Isten, A pünkösdi rózsa, Komatálat hoztam, …
kapus játékok: Hej tulipán, tulipán, Itthon vagy-e hidasmester, …
kismesterségek: gyöngyfűzés, koronák és párták készítése, virágokkal díszítés, koszorúfonás mezei virágokból, májusfa állítás, ...
népmesék: A sovány ember kövér malaca, Kicsi kanász meg a tizenkét vadkan, A kisgömböc, ...
Boszorkányos-varázslós játék
Előkészületek: A gyerekek szétszórtan helyezkednek el egy előre körülhatárolt térben. Kijelölünk egy gyereket, ő lesz a boszorkány (varázsló), akit kendővel jelölünk.
Játékszabály: A varázslónak hatalma van arra, hogy szoborrá változtassa azokat, akiket megérint (ők ülve vagy guggolva maradnak), de igyekeznek elkerülni az érintést. A játéknak akkor van vége, ha minden gyerek szoborrá merevedett, de legkésőbb a kijelölt játékidő végén (max. 1-2 perc, illetve amíg 20-ig számolunk). Kezdetben egy varázslóval, később 4-5 varázslóval lehet játszani.
A halász hálója - játék
Előkészületek: A gyerekeket két csoportra osztjuk. Az egyik a „halász hálóját” jelképezi, kézenfogva kört alkotva, a másik a „halakat” jelenti. A „hálót” alkotó gyerekek meghatároznak egy szójelet, amelyet ismert mondókákból (kiszámolókból) vagy dalból választanak ki. Játékszabály: A „hálót” alkotó gyerekek felemelik karjukat, és énekelni kezdik a választott éneket, miközben a „halak” oda-vissza úsznak a háló „szemein” át. A meghatározott szóhoz érve minden kar leeresztődik, foglyul ejtve azokat a halakat, melyek a „hálót” gyarapítják. A játék a szerepek cseréjével, és új jelszó választásával indul újra.
A fenti írás a LurkóVilág nyomtatott magazin 2009. tavaszi (III.évf. 1.sz.) számában jelent meg.
ORBÁN OTTÓ (Bp., 1936. május 20. – 2002. május 26.): költő, esszéista, műfordító.
Árvaházban nevelkedett. 1956–tól az ELTE bölcsészettudományi karán tanult magyar-könyvtár szakon. 1958-tól irodalmi munkásságából élt, 1981-től a Kortárs rovatvezetője, 1990–től főmunkatársa. Indiában járt tanulmányúton 1968-ban, 1976-ban pedig az International Writing Program (Iowa) keretében az Amerikai Egyesült Államokban. 1987-ben a St. Paul-i Hamline Egyetem és a Minnesotai Egyetem meghívott tanára. Első indiai útját Ablak a földre (1972) című útirajzában, amerikai tapasztalatait az Útkereszteződés Minneapolisban, Ötvenegy vers Amerikáról (1993) című kötetében örökítette meg. 1989-ben a Magyar PEN Club alelnöke. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja (1993).
1973-ban és 1985-ben József Attila-díjat, 1974-ben Graves-díjat, 1983-ban és 1984-ben az Európa Kiadó nívódíját, 1986-ban és 1994-ben Az Év Könyve jutalmat, 1986-ban Déry-díjat, 1987-ben Radnóti-díjat, 1990-ben a Soros Alapítvány irodalmi díját és Weöres-díjat, 1992-ben Kossuth-díjat és Kortárs különdíjat kapott, 1997-ben Pro Literatura életműdíjjal és a Soros Alapítvány Életműdíjával tüntették ki.
Első kötete huszonnégy éves korában jelent meg. Hatvanas évekbeli verseire jellemző az erős, közvetlen érzelmi telítettség, mely elsősorban a háborús élményekből táplálkozik, poétikailag pedig a metaforahalmozásban, a strukturális metafora alkalmazásában nyilvánul meg. A hetvenes évek második felétől költészetében egyre nagyobb teret kap a versbeszédben az irónia. Életművének alapmotívumai a háború, az üldöztetés, az árvaság, a mindig változó történelem kihívásai és tanulságai, Magyarország és a nagyvilág viszonya, az egyén és a társadalom, a költészet lehetőségei. Költészetében önálló vers, fordítás és esszé szétválaszthatatlan egységet alkot; a magyar és a világirodalom legkülönfélébb alkotóinak hatását hasonítja magához, József Attilától Allen Ginsbergig. Verseiben egyaránt megtalálhatók a hagyományos, a modern és a posztmodern beszédmódok szemléleti-poétikai elemei. A kíváncsiság, a kaland szeretete, a probléma-érzékenység és az elmélyült mesterségbeli tudás újította meg ismételten verseit, és ösztönözte arra, hogy az ókori görögöktől és kínaiaktól a kortárs norvég, svéd, dán, holland, katalán, angol, amerikai, argentin költőig bemutassa a világlírát.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség (Ferenczi László és Dérczy Péter szócikkei alapján: Új Magyar Irodalmi Lexikon, CD-ROM, 2000; Digitális Irodalmi Akadémia)
FRANCÉ REZSŐ, (Bécs, 1874. máj. 20. – Budapest, 1943. okt. 3.): biológus, botanikus, közismert és népszerű szakmai könyvek szerzője.
A budapesti műegyetemen tanult, Entz Géza mellett dolgozott, majd Klein Gyula tanársegéde lett, 1892-től foglalkozott algológiai és mikrobiológiai kutatásokkal. Első ilyen munkája 19 éves korában jelent meg a Charák ivarsejtjeinek szerkezetéről. 1898-ban a magyaróvári gazdasági akadémia tanársegéde lett, itt növénykórtani kérdésekkel foglalkozott, 1902-től külföldön élt, de mindig magyarnak vallotta magát, magyar állampolgár maradt. 1906-ban Münchenben saját biológiai kutatóállomást szervezett, általános biológiai problémákkal, a talaj élővilágával (az edafon elnevezés tőle származik), planktonkutatásokkal foglalkozott. Nevét világhírűvé népszerű könyvei tették, 8 kötetes Leben der Pflanzen című műve (szerzőtársakkal) a Brehm botanikai párhuzama. Idealista és vitalista volt s ezzel szemben állt a materialista természetszemlélettel, színes stílusával sokakban felkeltette a természet szeretetét és kutatásának vágyát. A lamarckizmus híve volt. Sok könyvet írt, magyarul is számos jelent meg.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Bálint gazda: Így láttam>>>
(részlet)
Francé, az ismeretterjesztő tudós
Az életünkben, gondolkodásmódunk alakulásában fontos szerepet játszó személyek nincsenek feltétlenül velünk a maguk személyi valóságában. Gyakran csupán az azonos hullámhossz rezonál a jelet adó és a befogadó személy között. Így voltam én Raoul H. Francéval, a tudóssal és ismeretterjesztővel. Korom voltaképpen lehetővé tette volna, hogy személyesen is ismerhessem, hiszen Budapesten élt azokban az években, amikor magam is a m. kir. Kertészeti Akadémia hallgatója voltam. Mégsem ismertem és ezt a mai napig életem egyik nagy mulasztásának érzem. Könyvei azonban már akkor is ott sorjáztak a könyvespolcomon és mindennapos olvasmányt nyújtottak nekem éppen úgy, mint sok diáktársamnak. És nem csak olvasmányok voltak, hanem vitatémák is éppen úgy, mint Liebig, Humboldt, Darwin vagy éppen a magyar Rapaics Raymund és Herman Ottó írásai. Amilyen népszerű volt Francé a háború előtt, olyan tiltott olvasmánnyá vált, 45 után. A Micsurin és Liszenko nevével jegyzett korban veszedelmes volt akár csak említeni is Francé nevét. Az 1960-ban megjelent Új Magyar Lexikon nyolc sort szentel neki: „Bécsi születésű biológus, természetrajzi író és idealista filozófus, aki egy ideig hazánkban élt. A talaj élőlényeit elsőként foglalta edafon néven életközösségbe (sic!). 1920-ban Németországba költözött, ahol számos népszerű növénytani munkát írt. Később természetbölcseleti műveiben a neolamarkizmus hirdetője volt.”
Forrás: Bálint gazda honlapja
A dízelmotor fejlesztés egyik legkiválóbb egyénisége, SCHWEITZER PÁL (Miskolc, 1893. máj. 20. – State College, 1980. ápr. 12.) 1917-ben fejezte be gépészmérnöki tanulmányait Budapesten, 1920-tól az Egyesült Államokban élt. Kezdetben gépgyári munkásként dolgozott, majd hamarosan szerszámtervező, 1922-ben már motorkonstruktőr lett. A dízelmotorokról írt két tanulmányának megjelenése után tanársegédnek hívták meg a State College-i állami egyetemre. A hallgatók számára motorkísérleti laboratóriumot létesített, itt alapozta meg a gyakorlati oktatást és itt folytatta kísérleteit. 1929-ben egy évig Drezdában képezte tovább magát. Amerikába visszatérve egyetemi tanárrá nevezték ki. Több mint 30 találmányára kapott szabadalmi oltalmat. Egyik kollégájával önálló tervezőirodát nyitott, ahol különböző ésszerűsítéseket végzett dízelmotorokon. Előadókörutakat tett Európában és Japánban. 1964-ben látogatott haza először. A budapesti műszaki egyetemen egyik legjelentősebb találmányáról, egy elektronikus szabályozóról, az Optimizer-ről tartott bemutatót és előadást; ennek alkalmazásával 40 %-os üzemanyag megtakarítást lehetett elérni.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)
oldal eleje>>>
Füst Milán: Tavaszi dal, vándordal
Tavaszi szél fújja már a varga kötényét,
ki görbe utcában, kicsi boltja elé
kiült, kirakta műhelyét is és alkonyi órán
lámpafénnyel a sötétet melegíti.
Hej, szeszélyes már az idő, s a lánykáknak pajkos
szél hulláma mossa csiklándó nyakát!...
Hej, elfeledem én is búskomorságomat...
Föltettem életem egy lenge levélre
és én is elmegyek, hová a szél sodor!...
Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
„Áldott szép pünkösdnek gyönyörű ideje”
Amikor Mátyással ismét kitelt az apostolok száma, és eljött pünkösd napja, Jézus ígérete szerint „megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken…” (ApCsel 2,3–4). Ez az a „történelmi pillanat”, amikor az idegen népek közé téríteni induló apostolok lépteivel a keresztény vallás világhódító útjára indult. Az Írás értelmében pünkösd vasárnapját már az ősegyház is a Szentlélek eljövetelének emlékezetére ülte meg, de a pünkösdi esemény értelem szerint az egyetemes egyház születésnapja volt kezdettől fogva.
A pünkösdi csoda ábrázolása ritka, s nem követi pontosan a Szentírásban foglaltakat. A 6–6 apostol karéjában, középen rendszerint ott ül Mária (az anyaszentegyház képviseletében), s míg az apostolok feje felett 12 lángocska lebeg, Mária fölé a Szentlélek terjeszti ki szárnyait galamb képében.
Pilinszky János: Pünkösd egy új templom falai között
(részlet)
Tűz a Szentlélek Isten eljövetele. Az isteni szeretet az ember lelkét feltüzesíti, hogy ne csak szájjal, de tettekkel is szeresse az Istent. Erre kell a Szentlélek tüze és ezt kapták az apostolok Pünkösd ünnepén. Azóta jár körül és tüzesíti a mi lelkünket is a nagy parancsban: a felebaráti szeretetben.
Biblia – Jn 14,23–31 – Pünkösd ünnepe>>>
Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája
Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk, és annál lakozunk. A ki nem szeret engem, nem tartja meg az én beszédeimet: és az a beszéd, a melyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, a ki küldött engem. Ezeket beszéltem néktek, a míg veletek valék. Ama vígasztaló pedig, a Szent Lélek, a kit az én nevemben küld az Atya, az mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, a miket mondottam néktek. Békességet hagyok néktek; az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, a mint a világ adja. Ne nyugtalankodjék a ti szívetek, se ne féljen! Hallottátok, hogy én azt mondtam néktek: Elmegyek, és eljövök hozzátok. Ha szeretnétek engem, örvendeznétek, hogy azt mondtam: Elmegyek az Atyához; mert az én Atyám nagyobb nálamnál. És most mondtam meg néktek, mielott meglenne: hogy a mikor majd meglesz, higyjetek. Nem sokat beszélek már veletek, mert jön a világ fejedelme: és én bennem nincsen semmije. De, hogy megtudja a világ, hogy szeretem az Atyát és úgy cselekszem, a mint az én Atyám parancsolta nékem: keljetek fel, menjünk el innen.
Biblia – ApCsel 2,1–11 – Pünkösd>>>
Szent István Társulati Biblia
Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Hirtelen zaj támadt az égből, olyan mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd pedig szétoszoló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek a Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Lélek megadta nekik, hogy szóljanak. Ekkortájt az ég alatt található mindenféle nemzetből istenfélő zsidók tartózkodtak Jeruzsálemben. A zaj hallatára tömeg verődött össze, és teljesen elképedtek, mivel mindenki a tulajdon nyelvén hallotta beszélni őket. Mindnyájan álmélkodtak és csodálkoztak: „Íme, ezek, akik beszélnek, ugye mindnyájan galileaiak? Hogyan halljuk hát mégis mindannyian a saját nyelvünket? Mi pártusok, médek, elamiták, Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frigiának, Pamfiliának, Egyiptomnak és Cirene körüli Líbia részeinek lakói, a Rómából való jövevények, zsidók, prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit.”
Biblia – ApCsel 2,1 – 13 – Pünkösd ünnepe>>>
Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája
És mikor a pünkösd napja eljött, mindnyájan egyakarattal együtt valának. És lon nagy hirtelenséggel az égbol mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek elottük kettos tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok. Lakoznak vala pedig Jeruzsálemben zsidók, istenfélo férfiak, minden nép közül, melyek az ég alatt vannak. Minekutána pedig ez a zúgás lon, egybegyule a sokaság és megzavarodék, mivelhogy mindegyik a maga nyelvén hallá oket szólni. Álmélkodnak pedig mindnyájan és csodálkoznak vala, mondván egymásnak: Nemde nem Galileusok-é ezek mindnyájan, a kik szólnak? Mimódon halljuk hát oket, kiki közülünk a saját nyelvén, a melyben születtünk? Párthusok és médek és elámiták, és kik lakozunk Mesopotámiában, Júdeában és Kappadócziában, Pontusban és Ázsiában, Frigiában és Pamfiliában, Égyiptomban és Libiának tartományiban, mely Cziréne mellett van, és a római jövevények, mind zsidók, mind prozelitusok, Krétaiak és arabok, halljuk a mint szólják a mi nyelvünkön az Istennek nagyságos dolgait. Álmélkodnak vala pedig mindnyájan és zavarban valának, egymásnak ezt mondván: Vajjon mi akar ez lennie? Mások pedig csúfolódva mondának: Édes bortól részegedtek meg.
Reviczky Gyula: Pünkösd
(részlet)
Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.
Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!
Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!
Jókai Mór: Egy magyar nábob>>>
(részlet)
VIII. A Pünkösdi király
Tehát ismét itthon vagyunk a kedves, a szegény Magyarhonban.
Piros pünkösd hajnala van, igazán piros hajnal. Nagykunmadaras utcáin korán, az első kakasszó után nagy muzsikával vonul keresztül egy banda barna zenész, előttük járul kivont mogyorófa pálcával egy városi esküdt, s arcának haragos méltóságán meglátszik, hogy fontos hivatalos foglalkozásban jár, és hogy még ma pálinkát nem ivott.
A derék esküdt férfiú becsületesen kékbe van öltözve, ahogy rangbeli emberhez illik, pörge kalapját ékesíti egypár nagy, kinyílt bazsarózsa, gomblyukában egy csomó szegfű muskátlilevéllel, selyempuszlija ezüstgombos, képe piros, bajusza hegyes, csizmája bojtos, sarkantyús; oly hegyesen szedegeti a lábait, mintha tojásokon járna, s félre nem nézne a világért, még kevésbé a háta mögött járó cigányokra; csak amidőn egy-egy tanácsbeli vagy választott polgár háza előtt mennek, akkor int feltartott pálcájával, hogy menni lassabban kell, a trombitát fújni pedig erősebben.
Dömötör Tekla: Magyar népszokások>>>
(részlet)
A pünkösdi király-választás szintén a történetileg jól dokumentált szokások közé tartozik. Már a XVI. században pünkösdi királyságnak nevezték az értéktelen, múló hatalmat, s feltehetjük, hogy maga a szokás jóval régebben is ismert volt hazánkban. A XVI–XIX. századi adatok legtöbbször a verseny keretében választott pünkösdi királyról szólnak. A XVI. századi észak-magyarországi zsinati határozatok többször is megtiltják, hogy régi szokás szerint királyt válasszanak, táncoljanak pünkösd napján. E tilalmakból kiderül, hogy magyaroknál és szlovákoknál egyformán népszerű volt a szokás.
[…]
Századunkban a versennyel választott pünkösdi király eltűnt, Nyugat-Dunántúlon azonban néhány évtizede még zöld lombokba burkolt vagy lombvázba bújtatott gyermekek alakoskodtak pünkösdkor. Sopronhorpácson törökbasajárásnak nevezték a szokást, és történeti mondát is fűztek hozzá.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)
Ivó Bretagne szülöttje (1253–1303), aki a szegények ügyeit nagy bölcsességgel, jogi tudással és szeretettel védelmezte mind az egyházi, mindpedig a világi bíróságok előtt. Középkori egyetemek jogi karának, továbbá a jogtudósoknak, jogászoknak, ügyvédeknek, törvénybemenőknek védőszentje A római S. Ivo, a vele összefüggő Sapienza néven emlegetett egykori pápai, most állami egyetem (1303) barakk temploma az ő oltalma alatt áll.
Tisztelete főleg a jezsuita barokk, vagy a Collegium Germanico-Hungaricum magyar növendékeinek közvetítésével hazánkba is eljutott, de szélesebb társadalmi körökben nem vált egyetemessé. A nagyszombati, majd pesti egyetem jogi karának ő volt a patrónusa. 1695-től kezdve ünnepélyesen ülte meg névünnepét: vagy valamelyik professzor, vagy egyik kiváló hallgató méltatta Ivó érdemeit. Így volt a XVIII. században is. Trencsénben színjátékkal is ünnepelték (1729).
A kiscelli trinitárius templomnak az óbudai templomba került oltárképe Ivót úgy ábrázolja, hogy a szegények írásbafoglalt kérvényeit angyalnak nyújtja át, mintegy mennyei elintézés végett. Oltára állott a budavári Nagyboldogasszony templomban is, amely a XVIII. században tudvalevőleg a jezsuiták kezén volt.
Az Ivó név a régi, jókedvű, mulatós jurátusokban rokon képzeteket szült. Egy Szeged környékén, Szőregen följegyzett félnépivé vált diákdal szerint:
E szép szóra: jurátus, jurátus,
Ej de ráillik a tus, a bor tus!
Többet ér ez mint a jus, mint a jus,
Élj hát vele jurátus, jurátus.
Ősapánk is szent Ivó, szent Ivó,
Nem volt soha vízivó, vízivó.
Hogy éltében tusozott, tusozott,
Azért szentté változott, változott.
SCHODITS LAJOS, (Pest, 1872. máj. 19. – Budapest, 1941. nov. 11.): építész, tanár, a XX. század első fele számos jelentős városi középület- és lakóegyüttesének tervezője, társtervezője.
Tanulmányait a budapesti műegyetemen végezte 1894-ben. Ezután németországi tanulmányutat tett. 1898-ban a felső építőipari iskola tanára, 1917-ben igazgatója lett. Számos szakcikke jelent meg, szakkönyveket írt az építőipari tanulók számára. Tervei szerint épült a nagyváradi, szombathelyi és eperjesi kórház, a kőbányai református templom (1897), a Népszálló (a volt Aréna úton, Eberling Bélával, 1910), a kispesti Wekerle-telep néhány háztípusa, a volt Esplanade Szálló (Frankel Leó úton, Eberling Bélával), a kőbánya-óhegyi pénzügyőri iskola és lakótelep (1927–28).
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Nemes Krisztina és Ofner Tamás: Wekerle-telep – Körkép
(részlet)
Séta Wekerle-telepen
Sokat gondolkoztam azon, hogy Wekerle mely pontjáról induljunk el, hogy véletlenül se ugorjunk át érdekes látnivalót. Úgy döntöttem, sétánkat a Hungária úton kezdjük, ez a Wekerle-telep Kelet-nyugati tengelye. Legelőször a XIX. Kerületi Rendőrkapitányság épülete tűnik fel. Az épület 1912-re készült el, Schodits Lajos és Éberling Béla tervei alapján. Háromszög alaprajzú telekre épült, a bejárati kapu a Hungária út–Ady Endre út sarkára került. Az épület jellegzetességei közé tartozik a dupla oszlopsoros emeleti lodzsa, az első szinten íves, a második szinten négyszögletű nyílásokkal. Ezt a stílust az összes Schodits és Éberling által tervezett épületen megfigyelhetjük. Figyelemre méltó a kapitányság udvari bejárója is, mely a Dobó Katica utcából nyílik. Nagyon szép a díszes, székely kapura emlékeztető, fedeles hármas kapuzat.
Forrás: A Wekerle-telep honlapja
Csíksomlyói búcsú
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.
A csíksomlyói búcsú a magyar katolikus hívők által minden év pünkösdkor, több százezer résztvevő jelenlétében megtartott búcsú az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregben.
A ferences rend obszerváns ága által alapított Mária kegyhely templomában é. sz. 46° 22′ 43″, k. h. 25° 49′ 32″van elhelyezve a híres kegyszobor, a sugárkoszorúval övezett Mária, aki a földgömbön és a holdsarlón áll, feje körül tizenkét csillagból álló glória. A holdsarlón egy emberarc van. Jobb kezében királynői jogart, baljában a gyermek Jézust tartja, mindkét szoboralak fejét korona díszíti. A 227 cm-es, aranyozott, festett hársfa szobor eredetileg egy szárnyasoltár központi alakja lehetett. A kegyszobor keletkezésének időpontja a 16. század eleje
Az 1990-es évekre a kegytemplom és a körülötte lévő térség nem tudta már befogadni a több százezerre duzzadt búcsúsok tömegét. Ezért 1993-ban oltáremelvényt építettek a hegy nyergében és azóta oda irányítják ki a keresztaljákat és a zarándokcsoportokat. Az ünnepi szentmise a szabadtéren zajlik.
Gyönyörű nevet adtak a csíkiak és a csángók a csíksomlyói kegyszobornak "Babba Mária, a napba öltözött Boldogasszony
2013-ban Ternyák Csaba egri érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alelnöke a csíksomlyói pünkösdi búcsú szónoka.
A búcsú mottója: „Boldog vagy, mert hittél!”
A szentmisét a Duna Televízió és az Erdélyi Mária Rádió élőben közvetíti.
oldal eleje>>>
Szabó Lőrinc: Májusi orgonaszag
"...Öt napja, öt éje...Az orgona kezdte,
s azóta csupa fölszakadt
sajgás vagyok, álom és csupa zsenge
sóvárgás, néma indulat,
s az hangot követel, éneket,
zengőt, emberit, édeset,
mintha enélkül - így fenyeget -
nyomtalan halnék szét az egekbe,
ahogy a májusi orgonaszag."
Paolo Veneziano: Szűz Mária megkoronázása,
Felső sor: Szent Szeverin, Szent Venánc, Szent Péter mártír, Aquinói Szent Tamás, Szent Tamás,
Szent Bertalan
Alsó sor: Alexandriai Szent Katalin, Szent Mihály, Keresztelő Szent János, Szent Péter, Szent Pál,
Szent János, Szent Domonkos, Szent Orsolya
1324., National Gallery of Art, Washington.
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)
Venánc fiatal római vértanú, Decius császár idejéből. Élete teljesen a legendák homályába vész. Ifjú római lovagként zászlóval és vérttel szokták ábrázolni.
Hazai kultuszának a középkorban semmi nyoma, csak a barokk időkben tűnik föl néhány szoborkompozíción. Tiszteletét Itálián, Camerino városán kívül, nyilván a Venantius-venator szóegyeztetésnek köszönheti. A váci Gombáspatak híres barokk hídjának szentjei között ott találjuk Venáncnak, mint a vadászok patrónusának szobrát is. Talán Géza és László hajdani legendás váci vadászata járt gróf Forgách Pál püspök eszében, amikor állíttatta (1759). Felírása: S. VENANTI, PER RUPES SAXA VEPRES VENATUS IUVA NOS SINE LAPSU VENARI Ott látjuk Bogyoszló (Sopron) egyik útszéli keresztjének (1808) mellékalakjaként. Szobra áll Lövőn is (1750). Talán ezeket is az udvari vallásosság ihlette.
Venánc megjelenik a heroizáló jezsuita iskoladráma hősei között is: Zágráb (1721), Besztercebánya (1727), Rozsnyó (1752), Nagyszombat (1763).
Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)
Aja jogi ügyek, elhúzódó polgári pörök hajdani védőszentje.
Barokk oltárával a pozsonyi Szent Márton- és a budavári Nagyboldogasszony-templomban találkozunk, ahol a törvénnyel bajoskodók nyilván misét mondattak a kedvező ítéletért. Képe volt (1817) Nagytétény templomában is, amely régen a Rudnyánszkyak kegyurasága alatt állott. Barokk oltára Nagyrédén, szobra pedig a szerviták pesti templomában most is megvan. A kultusz valószínűleg a jezsuiták bécsi Am Hof-templomából került át hazánkba, de nem jutott nagyobb jelentőségre.
A könnyebben hozzáférhető hagiografikus szakirodalomban, védőszentek jegyzékében hiába kerestük Aja, Aya nevét. Így csak annyit mondhatunk róla, ami egy Pozsonyban metszett barokk szentképen magyarul olvasható: Isten után Szent Aja Te légy Kalauzza Pörömnek, azt, hogy Törvénybül végbe vihesse Bírám. Ez mondja el életét is: Kánnoniai grófné Szent Aja a Lotharingiai Hertzegek Nemébül vette eredetit. Azoknak, akiknek vagy Örök Leveli el tévellyedtenek vagy Törvény Székeken ok nélkül hurtzoltatnak: Istennél nevezetes Szószóllója. Tiszteltetik Szent György havának 16dik Napján.
A kultusz átmeneti hazai virágzását talán a neoaequistica commissio könyörtelen, családi hagyományokra és jogosultságra mit sem adó ügyintézése is érthetővé teszi: az „eltévelyedett” birtoklevelek sok família életét keseríthették meg.
A Múzeumok Nemzetközi Tanácsának 1977 májusában Moszkvában megtartott XI. konferenciáján határozták el a MÚZEUMI VILÁGNAP ünneplését. 1978. május 18-án tartották meg először.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség
  
Juhász Ferenc: A múzeumok szerelme
(részlet)
Én hiszek a múzeumok értelmében. Értelmében és hivatásában. Hivatásában és szépségében. Nem az idő kriptái a múzeumok! Nem a történelem halottas-könyvei! Nem a múlandóság szarkofágjai! Én hiszek bennük, mert nemcsak a jövőben hiszek, de hiszek a múltban. A múzeumok éppúgy az élet jelentései, mint a természet, mint a társadalmak, mint az ember. A múzeumok éppúgy lét-önmagunkat őrzik, mint a mítoszok, az őskönyvek és az époszok. Nemcsak a természet kőzet-maradványait, a kővé-vált csontokat, tollakat, pikkelyeket, leveleket, virágporokat és koponyákat, nemcsak az ősi tegnap kő-üzeneteit őrzik, de őrzik az emberiség tegnapi-önmagát is: az álmokat, hiteket, vágyakat, mámorokat, bűnöket, önzéseket, tébolyokat, gyalázatokat, szerelmeket és halálokat. Ha jutok bárhova is a világon: mindíg megnézem a múzeumokat. Önmagamat keresem bennük, titkos létem volt tartalmait. A Föld-lét tegnapi hangjait, amelyek némák ugyan, mint a kő-kürtök, megkövesedett trombiták, amelyeket kőszájjal kő-katona fúj, de ezek a kő-hangok, kő-rivalgások mégis az eleven vér áramlását és bársony-áradását hozzák, az anyag csoda-virágzását, az emberiség-szellem virágzó mámorát.
AZ INTERNET VILÁGNAPJÁnak nincsenek olyan hagyományai, mint a távközlés világnapjának, az ENSZ még nem is ismerte el hivatalosan, de a folyamatosan növekedő világháló, mindenki számára egyre fontosabbá válik. Az internet világnapja szervesen összetartozik a távközlés világnapjával.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség
A pesti egyetem Mérnökképző Intézetének, az Institutum Geometricumnak a hallgatói jeles tanáruk, Petzelt József vezetésével ezen a napon készítették el a budai Sas-hegy szintvonalas térképvázlatát. A felmérés alapján a hegyrajzot két változatban, szintvonalas és csíkozásos, valamint tisztán szintvonalas formában rajzolta meg az egyik hallgató, Braxatoris Dániel május 29-én a pesti rajzteremben. A magyar térképészet történetében ezek a rajzok a szintvonalas domborzatábrázolás első fennmaradt tanújelei.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993)
ID. BÓKAY JÁNOS, (Igló, 1822. máj. 18. – Bp., 1884. okt. 20.): gyermekgyógyász, egyetemi tanár, a korszerű gyermekgyógyászat egyetemi oktatásának magyarországi bevezetője.
1847-ben avatták orvosdoktorrá, utána a pesti szegénygyermek-kórház segédorvosa, 1852-től igazgató főorvosa volt. 1861-ben magántanár lett a gyermekgyógyászatból. 1883-1884-ig oktatott a gyermekorvostan tanáraként a budapesti egyetemen. 1868-tól az Országos Közegészségügyi Tanács tagja volt. Idegen nyelvre is lefordították a gyermekkori sebészeti bélbetegségekre, húgy- és ivarszervi betegségekre vonatkozó tanulmányait. Éveken át irányította az országos központi védhimlőintézetet.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1997. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
Dr. Kapronczay Károly: 175 éve született id. Bókay János
(részlet)
Kollégái valóban nagyra becsülték, Balassa János legszűkebb baráti körének tagja lett, annak az orvosi körnek, amelyet a hazai orvostörténet-írás pesti orvosi iskolaként emleget. Ez a kör a neoabszolutizmus korában kidolgozta a hazai egészségügy teljes reformját, előkészítette az orvosképzés megújítását, az 1876. évi közegészségügyi törvény alapelveit. A megbecsülés nemcsak itthon – noha pályája küzdelmes volt –, hanem közleményei nyomán külföldön is övezte munkásságát. 1861-ben a pesti orvosi karon a gyermekgyógyászat magán-, 1867-ben rendkívüli, 1874-ben pedig nyilvános és rendes tanára lett. A kiegyezés után, 1868-ban felállított Országos Közegészségügyi Tanács tagjává nevezték ki, annak a testületnek lett a tagja, mely a magyar orvos- és egészségügy legfőbb elvi szervezete volt. Szerepe volt a közegészségügyi törvény előkészítésében, az orvos-közegészségügyi igazgatás kiépítésében, s a hazai himlőoltás országos irányítójaként pedig befolyást gyakorolt a járványok megelőzésének szakmai kimunkálására. Szakmai főműve – sok közleménye mellett – 1876-ban jelent meg A garatmögötti tályogokról és a garatmögötti nyiroklobokról gyermekeknél címmel, de ennél fontosabbnak tartotta, hogy az egykori 12 ágyas Szegénygyermek Kórház – már Stefánia Gyermekkórház néven – 1883-ban 144 ággyal megújult, és a hazai gyermekgyógyászat igazi központjává vált.
Forrás: Orvostörténelem honlap
A modern barlangkutatás atyjaként számon tartott SCHMIDL ADOLF (Königwart, 1802. máj. 18. – Buda, 1863. nov. 20.) Bécsben nőtt fel, ott tanult bölcsészetet és jogot, majd a bécsi műegyetemen tanított földrajzot. 1857-ben hívták meg a budai műegyetemre a kereskedelmi földrajz és statisztika tanárának. Megtanult magyarul és a kiegyezés után, amikor a német egyetemi tanárok többsége elhagyni kényszerült állását, ő maradhatott. Humán végzettsége ellenére jelentős eredményeket ért el a természettudomány terén. Több mint 30 műve jelent meg a földrajz különböző ágairól. Legjelentősebbek barlangászati kutatásai és írásai. Az egész Monarchia területén végezte vizsgálatait; fő kutatási területei a szlovéniai karsztvidéken, a Bihar-hegységben és a Baradla- valamint az Abaligeti barlangvidéken voltak. Számos barlangot elsőként járt be, térképezett fel és írt le, bonyolult vízrajzi összefüggéseket tárt fel. A budai hőforrásokról írt tanulmánya befejezetlen maradt.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)
Kordos László: A magyar barlangkutatás története>>>
Uő: Magyarország barlangjai
Magyar Elektronikus Könyvtár
A XIX. század Amerikában is népszerű, sokoldalú tudósa, az egyik első magyar fényképkészítő, VÁLLAS ANTAL (Pest, 1809. máj. 18. – New Orleans, 1869. júl. 20.) a pesti és a bécsi tudományegyetemen tanult. Kezdetben főleg a matematika iránt érdeklődött, tankönyvet (Egyetemes számtan, 1838) és számos tanulmányt írt e tárgykörben. Akadémiai székfoglalóját Felsőbb egyenletek egy ismeretlennel címmel írta. 1841-től ismeretterjesztő munkát végzett a matematika, fizika és csillagászat területén az Iparegyletben. Ő írta az első magyar nyelvű matematikai-földrajzi kézikönyvet Az égi és földtekék használata címmel 1838-ban. Az ő nevéhez fűződik az első magyarországi gazdasági, kereskedelmi és ipari szakfolyóirat, a Heti lap megindítása. Minden műszaki újdonság érdekelte, így az akkoriban szenzációnak számító dagerrotípia készítés is – a fényképezés őse. 1840 augusztusában akadémikus kollégáinak két korábbi felvételét mutatta be, majd előttük felvette a Duna-part és a Vár látképét. A nézőközönség előtt végezte el az eljárás minden egyes fázisát az exponálástól a képrögzítésig. A nevezetes eseményt az akadémia jegyzőkönyve is megörökítette. Nagy jelentőségű az Egy felállítandó magyar központi műegyetemről írt tanulmánya (1841); a műszaki felsőoktatás világviszonylatban leghaladóbb elveit fektette le benne. 1848-ban egyetemi matematika tanárrá nevezték ki, majd a szabadságharc leverése után megfosztották állásától. 1851-ben kivándorolt az Egyesült Államokba. 1854-ben New Orleansban rövidesen népszerűvé váló hajózási iskolát nyitott és polgári tengerészeti évkönyv-sorozatot adott ki, valamint tankönyvet írt a kereskedelmi hajózásról. Nagy tekintélyre és jelentős vagyonra tett szert, tudományos akadémia létrehozásába kezdett. Ekkor az amerikai polgárháború tönkretette egzisztenciáját; vagyonát elvesztette és szerény körülmények között fejezte be életét.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)
oldal eleje>>> |
|
