In order to view this object you need Flash Player 9+ support!

Get Adobe Flash player

Powered by RS Web Solutions

Ma 2017. november 23., csütörtök, Kelemen és Klementina napja van. Holnap Emma napja lesz.

Advent

 

adventAz egyházi év kezdete nem azonos a polgári évvel. Karácsony előtt négy héttel, advent első vasárnapjával kezdődik, s egy év múlva, advent előtt Krisztus Király ünnepével zárul.

Advent a karácsonyi előkészület ideje. Egyrészt utalás a történelmi adventre, a választott nép Messiást váró évezredeire, másrészt készület karácsony ünnepére, Jézus születésére.

Ez a készület lelki, de családi vonatkozásai is vannak, hiszen karácsony a szeretet ünnepe, s bizony szeretnénk a mosolyt odacsalogatni minden családtag arcára, a karácsonyfa alatt.

Lelki előkészület vidéken a Szent család képének házról házra hordozása. Mindenütt egy napig marad, a család közösen imádkozik előtte az édesapa és az édesanya vezetésével, majd továbbkerül a következő családhoz.

Az adventi időszakra esik néhány kedves ünnep, amely ismét közelebb hozza egymáshoz a családot.

Szent Miklós napja (december 6.) a családi Mikulás-ünnep. A gyermekek napokkal előtte fényesítik cipőjüket, csizmájukat, hogy az ünnep éjszakáján az újra földre érkező Miklós püspök ajándékaival rakja tele azokat az ablakaikban. Igaz, nemcsak dicséret, ajándék, hanem néha virgács formájában büntetnivaló is akad.

Luca napján (december 13.) a lányoknak, asszonyoknak tilos dolgozniuk. Ezen a napon kezdik el készíteni a Luca székét, amelynek segítségével karácsony böjtjén felismerik a „boszorkányokat”. Alig van falu, ahol ne ismernék a Luca székét.

Dél-Dunántúlon Luca napján „kotyolni” járnak a fiúk. Fadarabokra térdelve mondják köszöntőjüket:

Luca, Luca, kity-koty!

Tiktyok, ludgyok, jó ülősek legyenek!

Fejszéjek, fúrójuk úgy megálljon a helibe,

Mint a cserfa a tövibe!

Annyi tojások legyen, mint az égen a csillag!

Annyi pénzek legyen, mint pelyvakutyóban a pelyva!

Akkora disznót öljenek, mint a falu bikája.

Olyan hosszú kolbászuk legyen, mint a falu hossza!

Olyan vastag szalonnájuk legyen, mint a mestergerendájuk!

Annyi zsírjuk legyen, mint a kútban a víz!

 

Ez már át is vezet bennünket a mindenkit megmozgató nagy eseményhez, ez a disznótor.

Munkával egybekötött, kedves ünnep a disznótor, ahol a disznó feldolgozása után bizony jólesik a vacsora és a jó bor. Sok helyen egy csapat legény vagy gyermek a vacsora alatt rigmusokat mond az ablak alatt, míg be nem hívják őket. Ekkor elmondják a disznó búcsúztatóját, amely az egész feldolgozás menetét magába foglalja. Ilyenkor egy kis itókát és kóstolót kapnak, majd távoznak.

 

Karácsony – Újév

        

Advent vége, karácsony vigíliája, december 24-e, Ádám és Éva napja. Ez a nap régen szigorú böjti nap volt, hústilalommal. Ez magyarázza a Szenteste étkezési szokásait.

Ez az este minden családban a szeretet ünnepe. Karácsonyfát a XIX. században a városokban állítottak először, de ma már mindenütt szokás. A feldíszített fenyőfa, az alá készített ajándékok, a szikrázó csillagszórók, a meleg, meghitt fényt sugárzó gyertyák közelebb hozzák egymáshoz a szíveket. Ilyenkor érezzük igazán, mennyire fontos számunkra a másik, a család többi tagja, s mennyire nem is az ajándék, hanem az „ajándék lelke” a fontos, nem a mit, hanem a hogyan kerül előtérbe. Szeretünk s viszontszeretnek bennünket. Ez az a nagy élmény, ez teszi kiemelkedő, jeles napunkká karácsony estéjét. Ez egyben felelősség is a család számára: ne maradjon senki egyedül, magányosan, elhagyatottan, gondoljunk az idősekre, az egyedül élőkre, a betegekre. Látogassuk meg, ajándékozzuk meg, ha lehet, hívjuk meg őket, érezzék ők is a gondoskodás, a szeretet melegét.

A karácsonyfához terített asztal étkei: borleves, mákos guba, sült pulyka, városban, főleg vizek mellett halászlé, rántott hal, burgonyasaláta hagymásan.

Hogyan készül a borleves?

1 liter félédes bort 5 dkg cukorral, 3 szem szegfűszeggel, reszelt citromhéjjal és egy kis darabka fahéjjal felforralunk. 5 tojás sárgáját és 1 dl tejfölt 1 dl tiszta borban simára keverünk, majd ezt folytonos keverés közben a felforralt borba öntjük. Tányérba vagy csészébe öntve tálaljuk.

A pulykát minden gazdasszony más és más módon készíti el, csak egyet az ellesett receptek közül:

A pulykát annak rendje-módja szerint fölszeleteljük, megsózzuk, lisztbe mártjuk, s vajban vagy margarinban (kocka, nem dobozos!) minden oldalát lassan pirosra sütjük. Mielőtt végleg elkészülne, egy citromot felkarikázunk, s rátesszük a pulykadarabokra, s megszórjuk egy kis petrezselyemzölddel. Egy másik citrom levét az így elkészített sültre facsarjuk. Az egészet fedő alatt pároljuk. A húst kivéve belőle a mártást kevés cukorral ízesíthetjük, majd a húst visszatéve, forrón tálaljuk.

Ez csak egy elkészítési mód, a hagyományos, tepsiben sütött vagy a töltött pulyka is finom ünnepi eledel.

Az ünnepi hal elkészítésének is számos egyéni módja van, minden vidék, sőt minden falu, de minden gazdasszony esküszik a maga receptjére. Tény, hogy a halnak soha nincs olyan nagy keletje, mint karácsony ünnepén.

A bőséges vacsorát követi a karácsonyi süteményes tál, ennek elmaradhatatlan kelléke a mákos és diós bejgli. A városi ember igen elkényelmesedett, sokszor cukrászdák celofánba csomagolt süteményeivel is beéri, de vidéken elképzelhetetlen, hogy a család számára oly kedves csemegét ne a nagymama, édesanya süsse meg.

Ezen az estén a gyermekeknek sem kell lefeküdniük, sokszor az egész család részt vesz az éjféli misén, ennek – mint az adventi hajnali miséknek – szintén meghitt, ünnepi hangulata van.

A templomban már a falu népe talál egymásra, s köszönti énekkel a Betlehembe érkezett Isten Fiát.

Az éjféli mise előtt – másutt még a vigília délutánján – betlehemi játékok teszik színesebbé az ünnepet. A délutáni játéknak az az előnye is megvan, hogy amíg a nagyszülők erre elviszik a kicsi gyerekeket, a szülők és a nagyobb testvérek zavartalanul feldíszíthetik a karácsonyfát, s a gyertyagyújtás a hazaérkezett kisgyermekeknél teljes meglepetést és osztatlan sikert arat.

A betlehemes játékok főszereplői a pásztorok, akiket angyalok keltegetnek, és küldik az újszülött Jézushoz Betlehembe. Elmaradhatatlan az öreg és süket pásztor, akinek tréfás félrehallásai szolgáltatják a humort, a vidámságot.

Gyakran kapcsolódnak a játékhoz a Vízkeresztkor ünnepelt háromkirályok, a napkeleti bölcsek: Gáspár, Menyhért és Boldizsár, de őket igazán január 6-án ünnepeljük.

 

István és János napi köszöntők

A magyar falvakban december 26-27-én köszöntik az Istvánokat és a Jánosokat. Baráti alkalom a találkozásra, poharazásra. Ilyenkor távoli családtagok is fölkeresik egymást, s a terített asztal mellett vidám tréfálkozás, szórakozás folyik.

 

A karácsonyi ünnepkör Szilveszterrel folytatódik.

Ez a polgári év utolsó napja, templomainkban ezen az estén tartják az év végi hálaadást, és a hívek ekkor kapnak betekintést az elmúlt esztendő eseményeibe, s az egyházközség, templom anyagi természetű örömeibe, gondjaiba is.

 

Szilveszterre a jósló szokások jellemzőek

Ilyen a szilveszteri ólomöntés, a lányok mindenféle mágikus praktikákkal igyekeznek megtudni, ki és milyen is lesz a férjük. Közismert szokás az is, hogy az óévtől hatalmas lármával, kolompolás közben búcsúznak el.

Az újévi malac, a patkó, a kéményseprő szerencsehozó szerepét mindenki ismeri.

Szilveszter az óév búcsúztató ünnepe, telve vidámsággal, tánccal és zenével. A karácsony a család ünnepe, szilveszterkor viszont nagyobb közösségek, családok, barátok, kalákában összeszokottak ünnepelnek együtt.

A szilveszteri asztalra malacsült, pezsgős káposzta, virsli, töltött káposzta, kocsonya kerül. Elmaradhatatlan a jó bor, főleg városban a pezsgő.

 

Újév

ujevA polgári év kezdete, álmosan ugyan, de az ünnep tovább folytatódik. Ezen a napon adják a karácsonyi asztal megmaradt morzsáit a baromfiaknak.

A családi asztal főétke a sertés, a marha, mert ezen a napon baromfit nem szabad enni, nehogy elkaparja a szerencsénket. Kell viszont fánk, hogy szerencsénk úgy dagadjon, mint a jól kelesztett tészta! Aki ezen a napon kukoricát főz, annak maga szárúra nő a búzája!

A jókívánság, szerencsekívánság napja, valami elmúlt, lezárult, s kezdődik egy új év – Isten áldásával.

 

Farsang

 

farsangfarsangi fankCsokonai Vitéz Mihály „vitézi versezetét” a Dorottyát (avagy a Dámák diadalmát az fársángon), kötelező olvasmányaink üde színfoltjának tartottuk valamennyien.

Mulatsággal, tánccal, farsangi bállal a legkisebb faluban is. Vízkereszttől farsang keddjéig, azaz a hamvazószerdát megelőző nap éjfeléig, amely időpontot több faluban még ma is harangszó jelez, évről évre hol hosszabb, hol rövidebb farsangi időt zárva le, hiszen a hamvazószerda a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnap – húsvétvasárnap – előtt negyven nappal van, s a „csalfa hold” miatt húsvétvasárnap évről évre máskorra esik.

De amíg tart a farsang, addig bál bált ért – régen.

Halogyon (Vas megye) ott jól elszórakoznak, pl. bolondlakodalmat tartva azokkal, akik abban az évben nem mennek férjhez, nem házasodnak, mintegy önmagukat csúfolják ki, hogy nem mertek frigyre lépni. Maskarába öltözöttek kísérik faluhosszat a kétkerekű kordéra kötözött, rönkre ültetett „ifjú párt”, hogy a falu főterén álpüspök „adja össze őket”, miközben korongecsetből bőven szór rájuk kölnis vizet. A táncházban aztán hajnalig tart a mulatság, „ugratásokkal” bőven tarkítva: bátorításul, hogy jövőre már sokan merjenek holtomiglan-holtodiglan frigyre lépni, termékeny gyermekáldással bővelkedő házasságra, amit a rönkre ültetés fejezett ki, varázsolt, remélt.

Az általános iskolások, sőt az óvodások farsangja ma sem múlik el álarcosbál nélkül.

Kosztolányi Dezső fogalmazásában a farsang dicsérete így szól:

„… És a sötétség mélypontján, december 24-én, amelyet ti neveztek, megrendezitek Jézus születésének mámorában azt a hallhatatlan és páratlan karácsonyi tűzijátékot, amelynek sziporkái New York-tól Tokióig látszanak. Akkora az öröm, hogy a világ táncra perdül, és ti mosolyogva nézitek a jégszikrás farsangot. De pár hét múlva ismét üstökön ragadjátok az embert és azt mondjátok neki:

-          Elég volt!

Kék leplekkel borítjátok a templom képeit, hamut hintetek a kijózanult fejekre és azt mondjátok: - Porból lettél és porrá leszel! – Az élet nem lehet örökös vigalom. A rózsa mellett felvérzik a tövis…”

De addig, amíg elhangzana az „Elég volt!” megindul a színpompás karnevál. A riói fogalommá vált az egész világon. Tévéállomások százai közvetítik egyenesből. A mohácsi busójárásra is sokan érkeznek határokon túlról is, és szép pénzeket fizetnek a különböző busó faálarcokért. Aztán, valóban „elég volt!”, „Carne vale!” – vagyis: „Mondj búcsút a húsnak!”, mert kezdődik a negyvennapos Nagyböjt. Hogy eddzed magad a jóra. Hogy életedben minél kevesebb legyen a „farmatringfutás”.

 

 

Nagyböjt

 

nagybojtHamvazószerdától pünkösd ünnepéig tart a húsvéti szent idő. A húsvéti időben hitünk legfontosabb titkait: Jézus szenvedését, halálát és feltámadását ünnepeljük.

A húsvéti idő kezdete attól függ, hogy mikor van húsvét vasárnapja. Húsvét vasárnapja a tavasz kezdetét (március 21.) követő holdtölte utáni vasárnapon van. Pünkösd pedig húsvét után az 50. napon van.

A húsvéti szent időt is bűnbánati idővel kezdjük. Ez a nagyböjt. Negyven napig tart, hat vasárnapja van. A miseruha színe lila.

325-ben a niceai zsinat már általános gyakorlatként beszél a Húsvét előtti nagyböjtről. A negyvenes szám Izrael negyvenéves pusztai vándorlására, Mózes 40 napi Sinai-hegyi tartózkodására, de leginkább Jézus negyvennapos böjtjére emlékeztet. Mivel vasárnap nem böjtölnek, ezért azokat leszámítva a szent negyvennapot hamvazószerdán kezdték. A nagyböjt kettős rendeltetése: a katekumenek=hittanulók felkészítése a keresztség felvételére, és a hívek általános bűnbánati ideje, amellyel a húsvéti örömre készítik fel lelküket. A középkorban előtérbe kerül az előbbiek mellett Krisztus megváltó szenvedésére való kegyeletes emlékezés. "A Szent Negyvennapnak két jellegzetessége van: előkészít a keresztségre vagy emlékezetünkbe idézi azt, továbbá hangsúlyozza a töredelmes lelkületet. Ezek révén különösen jól előkészíti a húsvéti misztérium megünneplésére a hívőket, akik Isten igéjét nagyobb buzgósággal hallgatják és több időt fordítanak az imádságra."- írja a II. Vatikáni Zsinat Liturgikus konstitúciója, a szent cselekményekről szóló rendelkezése. A nagyböjt bűnbánati szellemét szolgálja a bűnbocsánat szentségéhez járulás, a nagyböjti lelkigyakorlat, az önmegtagadások és a szolgáló szeretet cselekedetei.

Aki böjtöl, megfosztja magát minden tápláléktól és italtól egy vagy több napon át, napnyugtától napnyugtáig. Éhezik az, aki testi szükségleteinek megfelelő táplálékot nem vehet magához. Fogyókúrázik, aki külalakjára vigyáz vagy az orvosa javaslatára, egészségi okokból tudatosan megválogatja mit, mikor, mennyit eszik. Böjtöl, aki ki akarja fejezni, hogy Isten az Úr életében, Istennek és nem a föld javaival akar eltelni, bár tudja, hogy Isten a föld javait testünk felüdülésére adta minden ember számára.

A Bibliából tudjuk, hogy Isten földi boldogságot adott az embernek, a férfinak és nőnek, mert szeretetében létbe hívta őket. Az Isten szeretetére minden ember válaszol, az első ember visszautasította Isten szeretetét, pedig szabadon igen mondhatott volna. Az Isten próbára tette az embert: "A kert minden fájáról ehetsz. De a jó és rossz tudás fájáról ne egyél, mert amely napon eszel róla, meghalsz" (Ter. 2, 16-17). Isten javunkra adta a világot és szeretetre hív, sőt örök szeretetre hív, azaz Önmagával akar eltölteni, örök szeretetben. A próba: elismerem, hogy csak Isten tudja betölteni életemet úgy, hogy éljek; vagy úgy döntök, nem kell szeretete és eltelek önmagammal, a többi teremtménnyel, a világgal, ez a lassú halál.

A böjttel kifejezem Istenhez való viszonyomat, Teremtőm és Uram, aki szeretetből és szeretetre teremtett, ha feléje igyekszem, boldogabb lesz földi életem és elnyerem Isten ajándékát, az örök életet.

A Bibliában Kain és Ábel története másik oldalról közelíti az igazságot, mindketten áldozatot mutatnak be az Úrnak: "Káin a föld terméséből... Ábel nyája zsenge bárányaiból, azok zsírjából" (Ter. 4, 3-4.). Áldozatbemutatásunk a szeretetünk külső jele. Kain előbb teleette magát, és ami maradt, abból adott az Úrnak. Ábel a termés zsengéjét adja az Úrnak, és csak utána vett magához táplálékot. Bármennyire megküzdünk a táplálékért, végső soron Isten adja, Ő ad erőt, egészséget, alkalmas időt, segítő embereket, hogy élhessünk. Amikor asztalhoz ülünk, legszívesebben már ennénk a finom ételből, de egy pillanatra magamba szállok és imádkozom: Köszönöm Uram az életet, köszönöm az ételt, add, hogy a föld táplálékait is úgy használjam, hogy Hozzád jussak az örök életre.

A böjttel kiüresítem magamat, hogy az Úrral töltekezhessem, a böjt a test imája.

 

nagybojt 2Az Újszövetségben olvassuk: „Jézus a Szentlélektől eltelve otthagyta a Jordánt, s a Lélek ösztönzésére a pusztába vonult negyven napra. Itt megkísértette a sátán. Ezekben a napokban nem evett semmit, de végül megéhezett. Ekkor megszólította a sátán: Ha Isten Fia vagy, mondd ennek a kőnek, hogy váljék kenyérré” (Lk 4, 1-13). Jézus, aki Isten Fia, egy az Atyával, emberi természetében is eggyé válik az Atyával. A Lélek ezért tölti el Jézust emberi természetében is. Jézus pedig imával, böjttel és cselekedettel teszi alkalmassá emberi természetét az Istennel való eggyéválásra és fejezi ki, hogy eggyé akar válni az emberekkel is. A sátán, a hazugság atyja Jézust arra akarja rávenni, hogy emberi módon elképzelve váltsa meg a világot, gazdasági és politikai jólétet hozzon az embereknek, Jézus azonban kitart Atyja üdvözítő akarata mellett, és igent mond akaratára a szenvedésben és a kereszthalálban, hogy a bűntől és következményeitől váltson meg és feltámadásában részesítsen az örök életben.

A böjt arra figyelmeztet, hogy a sátán a hasadon keresztül próbál hatalmába keríteni. Mi lesz veled, ha nem lesz kenyered, állásod? A sátán arra sarkall, hogy mennél nagyobbat harapjunk a világból, megjöjjön az étvágyunk és elfeledkezzünk Urunkról, így bonyolódunk bele tisztességtelen birtoklásba.

Az Újszövetségben olvassuk: a gazdag „mindennap nagy lakomát rendezett”, míg a szegény Lázár még annak is „örült volna, ha jóllakhat abból, ami a gazdag ember asztaláról hulladékként lekerült” (Lk 16, 19-31). Elvesszük, ha a rászorulónak adhatnánk és nem adunk. Az utolsó ítéletről szóló példabeszédében (Mt 25, 31-46.) Jézus arra figyelmeztet: ha az éhezőnek enni adunk vagy nem adunk, Neki adjuk vagy Tőle vonjuk el a táplálékot.

A böjt járjon együtt mások megvendégelésével. Régi szó az alamizsna, elkoptattuk, mert a fölöslegesből adtunk és a másik nem a fölöslegesből akart részesülni, hanem a szeretetünkből. Ha egy nap böjtöltem, annak árát adjam oda a rászorulóknak, a rajta segítő legmegfelelőbb formában. Így érthető az ima, a böjt és az alamizsnaosztás összefüggése.

A római katolikus egyházban, hústilalommal egybekötött két szigorú böjti nap a hamvazószerda és a nagypéntek. A szigorú böjt  a nagykorúakat kötelezi (betöltött 18. évtől 60. életévük megkezdéséig). A hústilalom kötelezi azokat, akik 14. életévüket betöltötték.

Érdemes megjegyezni, hogy a nagyböjtön kívül az évközi péntekeken bűnbánati napot tartunk. Mi döntjük el, hogy a Mennyei Atyát imával, böjttel vagy jócselekedettel engeszteljük bűneinkért. Fejezzük ki valamilyen formában, életünk Ura az Isten!

Hamvazószerda a nagyböjt első napja. A szentmisén az előző évi virágvasárnapi szentelt barkából készült hamut a miséző megszenteli, az eléje járuló híveket megjelöli e szavakkal: "Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!" (Ter. 3, 19) vagy "Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az Evangéliumban!" (Mk 1, 15.). A hamu az elmúlásnak természetes jelképe, ha csak e világgal töltekezünk, így járunk. Aki hittel elfogadja Istent Teremtőjének, Urának, aki bűnbánatot tart, újra dönt, de most már Isten szeretete mellett, és így kifejezi hitét az értünk meghalt és feltámadt Krisztusban, az örökké él, Istenben él.

Keresztutat járunk nagyböjt minden péntekén. A keresztút Jézus szenvedésének és halálának történetét állítja elénk 14 állomással. Ezeket végigjáruk énekelve, imádkozva, Jézus megváltó szeretetén elmélkedve. Újabban 15 állomást is állítanak, Jézus feltámadását ábrázolva, ez hangsúlyozza, Jézus kereszthalálával és feltámadásával váltotta meg a világot a bűntől. Ha nem tudunk részt venni a hívő közösség keresztútjárásában, legalább lélekben elmélkedjünk fél órát Jézus megváltó szeretetéről. Jézus halálának emlékére pénteken délután 3 órakor harangozni szoktak.

Virágvasárnap. Nagyböjt hatodik és egyben utolsó vasárnapja. Jézus jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. A szentmisén barkát szentelnek a pálmaágak és virágok emlékére, amelyekkel a zsidó nép Jézust köszöntötte. A szentelt barkákkal körmenetet tartunk.

A virágvasárnap és húsvét közti hetet nagyhétnek nevezzük, amelynek utolsó három napja: nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat. Húsvétvasárnap Krisztus feltámadásának ünnepe, ez a keresztények legnagyobb ünnepe. Húsvét után Jézus 40 napig maradt a földön. A 40. nap áldozócsütörtök, Jézus mennybemenetelének ünnepe. A misében eloltjuk a húsvéti gyertyát, jelezve, hogy a Krisztus az Atyához ment. Húsvét után az 50. napon van pünkösd, a Szentlélek eljövetelének ünnepe. Pünkösd vasárnapjával lezárul a húsvéti szent idő.

A böjt keresztény értékelését gyakorlati úton mozdítsuk elő. A család közös imája előkészíti szívünket, emberi természetünket, hogy észrevegyük a másik szükségét. Az Isten örömmel, fájdalommal, eseményekkel, személyek elénk állításával jelzéseket ad, fel kell ismernem, itt és most mi a tennivalóm Isten színe előtt.

A család közös böjtje segíti az egyes tagokat, hogy a közös elhatározásokat közös tett kövesse, jelen esetben: valamiről lemondok, hogy kifejezzem, életemben, életünkben Isten az Úr!

A család közös alamizsnálkodása - vagyis közösen azt adjuk ami a zsengénk - kifejezi, amit adok, azt szeretettel és szeretetből nyújtom, a másikat tisztelve és megbecsülve. A közös böjtölésből összegyűlt pénzzel nemes célt támogatunk.

A család közös böjtölését közös bűnbánattal kapcsolja össze: "Ninive lakói hittek az Istennek. Böjtött hirdettek..." (Jón 3, 5.).

A lelkiismeret-vizsgálatnaál kérdezzük meg magunktól: gyakorlom a böjtöt vagy hanyagolom? Mi az én "zsengém" amit Istennek adhatok ma? A bűnbánati napot megtartom-e? Imával? Önmegtartóztatással? Cselekedettel, Személyes felelősséggel választom ki, hogy milyen módon engesztelen a mennyei Atyát? Vasárnap a szentmise bűnbánati részében megfogalmazom, mi lesz a heti "zsengém" Istennek? Vasárnap Jézus feltámadásának örömünnepe, készülök imával, böjttel és cselekedettel (a magamtól elvont földi jót, amit Isten nekem adott, a másik boldogítására adom)?

A péntek a kereszten értünk halt Üdvözítőé, az Ő szeretetére szeretettel válaszoltam?

A keresztény család nagyböjtje út Krisztus húsvétjának öröméhez.

 

Húsvét

 

husvetHúsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. Jézus halála és feltámadása volt az apostoli igehirdetés alapja és kiindulópontja.

A niceai zsinat óta (325) a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnap húsvét ünnepe, így mozgó ünnep, népi hagyományainkban virágvasárnappal kezdődik, s  tart húsvét után egy hétig, fehérvasárnapig.

A virágvasárnapi ünnepi szentmisén kedves szokás nálunk a barkaszentelés. Folyók, patakok, tavak partján gyűjtik kicsinyek és nagyok a fűzfa virágát, hogy azt Jézus ünnepélyes jeruzsálemi bevonulásának emlékére a templomban megszenteljék.

A megszentelt virágvasárnapi barka hamuja lesz a következő évben, hamvazószerdán az a hamu, amellyel bűnbánatra figyelmeztet majd az egyház. Virágvasárnap kiszehajtással temették sok helyen a telet.

A nagyszombati tűzszentelés szertartása régi hagyományokra utal.

Nagyszombat délután a feltámadási szertartás hirdeti Krisztus diadalát a gonosz, a halál felett. Ennek a diadalnak világgá kiáltása a feltámadási körmenet.

Jézus feltámadásával véget ért a böjt, az önmegtagadás ideje, amelyet eleink igen komolyan vettek, húsvét valóban a húseledelek újra elővételét jelentette, annyira, hogy húsvétvasárnap hajnalban az első szentmisén megáldatták a húsvéti sonkát, tojást, kalácsot.

S itt már a családi asztalnál vagyunk, ahol a télen vágott disznók sonkája, csülke, felfüstölt oldalasa az étek, főtt tojással és kaláccsal. Igazán ünnepi asztal böjtölés után.

De a tojás nemcsak étel, hanem a termékenységnek, az új életnek, a tavasznak a jelképe. Ahogy Krisztus áttörte a sír bilincsét, úgy bújik elő az új élet, a kis csibe is a tojás börtönéből. A család leánytagjait megmozgató feladat a húsvéti tojások festése, elkészítése. E legegyszerűbb módszertől kezdve, amikor a tojás részeit levelekkel, virágmintákkal burkolják be, s úgy teszik festékbe, egészen a művészi ecsetfestésig minden fellelhető. Hagymalevél, zöld dióhéj főzete, vadkörte vagy vadalma leve egyaránt fellelhető. A minták elkészítésekor sok helyen viaszt használtak vagy használnak.

Húsvéthétfő a locsolás napja. Régi neve: „vízbevetlé hétfő”, „vízhányó kedd”. A locsolás szokása mind a mai napig él a falvakban, városokban egyaránt.

husvet 2A locsolás az új életnek, a tavasznak a jelképe. Régen kútból húzott vízzel öntözték meg faluhelyen a lányokat, akik ezen a napon bizony többször kénytelenek voltak átöltözni, ma már vidéken is inkább az illatos víz, a kölni dukál. A leányok ajándéka a gondosan festett tojás, a sütemény, s néhány korty ital. Egyes helyeken locsolás helyett vesszőzés szokás.

Mindkettő a jelképes termékenyítést, a rituális megtisztulást jelenti.

Húsvéti szokásainkat a fehérvasárnap zárja. Ezen a napon a palócoknál, Somogyban és Zalában szokás díszesen feldíszített komatálat küldeni. Főleg fiatal lányok küldik a tálat, s minden variáció előfordul, lány lánynak, lány fiúnak, fiúk egymásnak. A komatálat küldők sírig tartó barátságra léptek, a lányok mátkának nevezik ezután egymást.

A komatálról nem hiányozhat a húsvéti tojás, a kalács, s egy üveg ital sem. Aki az ajándékot kapta, kivett egy tojást, s két másikat rakott a tálba helyette. Más helyen az egész tálat elvette, s másikat adott helyette. A komatál átadása mindig ének, vers mondásával van egybekötve:

Komatálat hoztam,

Fel is koszorúztam,

Koma küldte komának,

Hogy váltsa ki magának,

Ha nem váltja magának,

Küldje vissza komának.

Ha a legények a kedvesüknek küldték a tálat, azt már inkább „mátkatálnak” nevezték.

Meg kell említenünk még a játszót is. Húsvét és pünkösd között vasárnaponként a legények és a leányok külön-külön csoportokban énekelve, dalolva kimentek a faluból a gyepre labdázni, fogócskázni, szembekötősdit játszani. Ezek a játszók elképzelhetetlenek voltak az ismert ének, a „Bújj, bújj zöld ág…” éneklése nélkül.

Húsvét ünnepkörét a pünkösdi szokások zárják.

 

Pünkösd

 

punkosd 2punkosdA húsvéti idő lezárása, befejezése Pünkösd ünnepe. Jézus feltámadása után negyven napon át újra és újra megjelent apostolainak jelezvén, hogy feltámadt és él, másfelől eszükbe juttatta a legfontosabb igazságokat, megvilágította élete eseményeinek összefüggéseit.

A negyvenedik napon (áldozócsütörtök) visszatért a mennybe, apostolainak lelkére kötve, hogy maradjanak együtt, s várják a megígért isteni küldöttet, a Szentlelket.

A Szentlélek a feltámadás után az ötvenedik napon jött el. Az apostolok feje fölött lángnyelvek jelentek meg, nagy szélzúgás támadt, s ezek a félénk apostolok, Péter vezetésével, bátran a nép elé álltak, és hirdették Krisztust, aki meghalt, de feltámadt. Szavukra több mint ötezer ember tért meg, s lett Krisztus követője.

Az ünnephez kötődik a pünkösdi király és királyné választása. Már a XVI. századból vannak írásos emlékeink e szokásról. Pünkösd ünnepe - húsvéttal együtt - a természet megújulását, a tavaszköszöntőt is jelentette.

A legények, megfelelő feltételek teljesítésével, meghatározott időre királyt választottak, lombokba, virágokba burkolták társukat, így vitték végig a falun. Ezek közösségi népünnepélyek voltak. Győr-Sopron megyében borzaskirálynak is nevezték.

Bél Mátyás 1763-ban arról ír, hogy a magyarok pünkösd napján Csallóközben a Szent Örzsébet nevezetű faluba zarándokolnak, itt ősi szokás szerint királyt választanak.

A XVIII. század végétől új szokásforma is jelentkezik. A falu legényei és leányei közül kiválasztanak egy párt (királyt és királynőt), akik feldíszítve járják körül a falut. Még napjainkban is élő szokás a "királyné-járás". Feje fölé társai selyemkendő sátrat tartanak, s így járnak házról házra, közben rózsaszirmokat szórnak szét, s így énekelnek:

Meghozta az Isten piros pünkösd napját

Mi is meghordozzuk királyné asszonykát,

Jácintus, jácintus, tarka tulipánus,

Hintsetek virágot az Isten Fiának.

A "jácintus" szónál kezdődik meg a virághintés. Az ének után általában a következő szöveget mondják:

Nem anyámtól lettem,

Rózsafán termettem,

Piros pünkösd napján

Hajnalban születtem.

A királynő néma szereplő, közben nem szabad nevetnie. Az ének után magasba emelik, hogy nagyra nőjön a kender. Majd a kosaras lány szerepe következik:

Segéljék királynénkat,

Királyné asszonyunkat,

Pár tojással, pár kaláccsal,

Pár katonaforintokkal.

A pünkösdi rigmusokban igen gyakran ismétlődik Szent Erzsébet neve, valószínűleg az életéből jól ismert rózsacsoda kapcsolódott össze a pünkösdi rózsa fogalmával. A királyné és a rózsa egyaránt védelemre szorul:

Mi van, mi van ma? Piros pünkösd napja

Holnap lesz, holnap lesz a második napja.

Jó legény, jó leány, jól megfogjad a lovadnak szárát,

Ne tipossa, ne tapossa a pünkösdi rózsát.

Ezek a sorok Dugonics András Etelka című regényében is szerepelnek már.

Bár a különböző szokásformák történeti kapcsolata nem világos, kívánatos, hogy a még élő szokásokat őrizzük, ha lehet - esetleg megújítva - ismét népszerűsítsük. A szomszédos népeknél lovasversennyel vagy más ügyességi versenyekkel összekötve ma is van királyválasztás, amely szép, dicsőséges, de mégis rövid, mint minden pünkösdi királyság!

Pünkösd ünnepe – húsvéttal együtt – a természet megújulását, a tavaszköszöntőt is jelentette.

Időjárás jelentés

Hirdetés

Hirlevélre feliratkozás







Patikakereső

Weboldal készítés

Hirdetés